2011. október 26., szerda

JUHÁSZ GÁBOR TRIÓ - SZÉKELYFÖLDI TURNÉ

A budapesti JUHÁSZ GÁBOR TRIÓ jazz zenekar székelyföldi turnén vesz részt 2011. október 27-30 között.

A turné helyszínei:

Október 27. csütörtök 19.00 óra - KÉZDIVÁSÁRHELY - Jazz Café
Október 28. péntek - 20.30 óra - SEPSISZENTGYÖRGY - Di Stefano bár
Október 29. szombat - 21.00 óra - SZÉKELYUDVARHELY - G. kávézó


Október 30. vasárnap 19.00 óra - MAROSVÁSÁRHELY - Museum Café


Plakátterv: Kusztos Attila grafikus

Juhász Gábor Aegon, Gramofon és Artisjus díjas jazz gitáros.

2006-ban megalapította a Juhász Gábor triót, melyben Papesch Péter basszusgitározik és Fodo (Födõ Sándor) játszik ütõhangszereken.

2009-ben 1978 címmel jelent meg Juhász Gábor szerzõi CD-je amelyen a kvintett és a trió is szerepel, valamint László Attila gitáron és Borbély Mihály szaxofonon.

A lemez 2010-ben elnyerte a Gramofon magazin lemezkritikusai által megitélt, "Az év magyar jazzhanglemeze" díjat.

A zenekar tagjai:

JUHÁSZ GÁBOR - gitár,
PAPESCH PÉTER - basszusgitár
BENKÓ ÁKOS - dob.

2011. október 11., kedd

Dr. VEKERDY TAMÁS közkivánatra Sepsiszentgyörgyön

Érzelmi biztonság – Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról?
 
2011-től Nyitott Akadémia címmel folytatódik a közkedvelt Mesterkurzus-sorozat, amely az utóbbi években a magyar tudományos és kulturális élet számos kiválóságát hozta el Erdélybe.
Dr. Vekerdy Tamás 2009 őszén járt először a sorozat keretében Sepsiszentgyörgyön, ahol zsúfolt teltház és óriási szeretet fogadta őt. A nagy sikerű előadás óta – amelyre a jegyek pillanatok alatt elfogytak, és számos érdeklődő be sem fért már a terembe – a neves pszichológust sokan kérték, hogy adjon egy ráadást, jöjjön el újra Erdélybe.

Ennek a látogatásnak két év után most érkezett el az ideje. Apropóját az adja, hogy Vekerdy Tamásnak szeptember végén jelent meg régen várt új könyve, mely a szakember több évtizedes pályafutásának tapasztalatai alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként alakíthatjuk ki gyermekeinkben az érzelmi biztonságot, s óvhatjuk meg őket a sodródástól, a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól és a személytelen, ezért személyiséget roncsoló kapcsolatoktól.
Jó ideje azt hallhatjuk mindenfelől, hogy teljesítményelvű társadalomban élünk, és ha azt szeretnénk, hogy gyerekeink érvényesüljenek az életben, ahhoz nagyon sok mindenre van szükség. Éppen ezért megfeszülve küzdünk, hogy ezt a sok mindent biztosítsuk a számukra, és őket is űzzük-hajszoljuk, hogy képesek legyenek élni a lehetőségekkel. Közben pedig sok gyerek esetleg épp a legfontosabbat, az érzelmi biztonságot nem kapja meg, ami valóban átsegíthetné őt az akadályokon. Hiszen aki testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az minden életkorban jóval eredményesebben tudja megoldani és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit. Ha úgy tetszik, sikeresebb és boldogabb ember válhat belőle.
- Leginkább azt szeretném üzenni a szülőknek, hogy: nyugi! Nem kell annyi minden az életben való beváláshoz, mint azt a világ ma erőszakosan igyekszik elhitetni velünk. Van azonban valami, ami csakugyan nélkülözhetetlenül fontos, és ezt a család, a szülő adhatja meg a gyereknek. Erről lesz szó az október 20-i sepsiszentgyörgyi előadásomon is – mondja a neves szakember.
Dr. Vekerdy Tamás a jelenleg is élő legismertebb, legnépszerűbb magyar pszichológus, akit az erdélyi közönség is jól ismerhet, hiszen hosszú évek óta önálló rovatot vezet a Nők Lapjában. Könyvein generációk nőttek fel, ám ő az, akit élőben még nagyobb élmény meghallgatni: bölcs, gyakorlatias tanácsaival, életszerű példáival és fergeteges humorával mindig meghódítja közönségét.
Akinek két évvel ezelőtt nem sikerült bejutnia a sepsiszentgyörgyi előadásra, most bepótolhatja a lemaradást, aki pedig ott volt, azt Vekerdy szeretettel várja vissza az általa legfontosabbnak tartott témával, amellyel véleménye szerint minden felelős szülőnek érdemes foglalkoznia.
Az előadás interaktív, a pszichológus bőven hagy időt arra is, hogy a nézők kérdezhessenek, tanácsot kérhessenek tőle, hiszen tudja, hogy egy ilyen előadásra sokan konkrét problémával érkeznek, amelyben segítséget szeretnének kapni.
Az előadás után Vekerdy szívesen dedikálja Érzelmi biztonság című új művét, amely megjelenése óta előkelő helyet foglal el minden sikerlistán. A kötet - más, nívós pszichológiai témájú művekkel egyetemben - megvásárolható lesz a helyszínen.
Jegyek kaphatók a Szakszervezetek Művelődési Házában és a Városi Kulturális Szervezőirodában.

VÁCZI DÁNIEL TRIÓ - SZÉKELYFÖLDI TURNÉ

A budapesti VÁCZI DÁNIEL TRIÓ jazz zenekar székelyföldi turnén vesz részt 2011. október 12-15 között.

A turné helyszínei:

Október 12. szerda 19.00 óra - KÉZDIVÁSÁRHELY - Jazz Café
Október 13. csütörtök - 21.00 óra - CSíKSZEREDA - Back Stage Pub
Október 14. péntek - 21.00 óra - SEPSISZENTGYÖRGY - Di Stefano bár
Október 15. szombat - 21.00 óra - SZÉKELYUDVARHELY - G. kávézó


Plakátterv: Kusztos Attila grafikus

A 2001 őszén alakult trió Váczi Dániel szerzeményeit játssza. A szigorúan komponált témák közé nagy ívű improvizációk ékelődnek. Műfaját tekintve a modern jazz és a kortárs zene határmezsgyéjén áll.

A zenekar tagjai:


Váczi Dániel - alt és szopranino szaxofon,
Horváth Balázs - nagybőgő
Sárvári Kovács Zsolt - dob.


A koncertek szervezői a K
ónya Ádám Művelődési Ház és a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület.

HAGYOMÁNYOS KIRAKODÓVÁSÁR - 2011. szeptember 24-25.

Kirakodóvásár a hagyományőrzés jegyében 
Népi kézművesvásár Az ország minden sarkából érkező népi mesterek – fafaragók, szövőnők, bútorfestők, fazekasok, szűcsök, tímárok, kádárok, pogácsások stb. – kínálják cifra portékáikat a vásárban. Itt beszerezhető minden, ami a háztájon hiányzik: fajátékok és rongybabák, míves cserépedények, hímzett párnahajak, szerszámok, szépen szóló hangszerek, szőnyegek, merített papír, vásári csecsebecsék és megannyi más tetszetős portéka. A kézműves- vásárban lesz a helye a mesterség-bemutatóknak, ahol az érdeklődők is kipróbálhatják kézügyességüket, rátermettségüket. 
Terményvásár A kézművesek közt elvegyülve helybeli, környékbéli gazdák kínálják szebbnél szebb és ízletesebbnél ízletesebb árujukat. Olyan hagyományos termékek kerülnek a pultokra, mint a házias húskészítmények, befőttek, tejtermékek, metélt, vadhúsok, mézeskalács vagy házi csokoládé. Az eltevések időszakában nem hiányozhat a friss zöldség, a frissen sajtolt almalé. Aki nem töltötte fel éléskamráját, itt bizonyosan talál mindent, mi szem-szájnak ingere. A terményvásárt a Tega Rt. támogatja. 
Vásári csárda A vásárokban a megszokott pecsenye-, kürtőskalács- és lángossütés mellett különbnél különb ínyencfalatokat szolgálnak fel a vásári csárdában. A város legrátermettebb szakácsai és kuktái vigyázzák a kondérokat, s titkos receptek szerint elfelejtett ízeket varázsolnak terítékre. Meg lehet kóstolni a túrós csuszát, a káposztalékását, de lesz kemencés csülök hamuban sült pogácsával és töltött káposzta is. Óriásüstökben rotyog a babgulyás és a pörkölt, a tűz fölött meg pácolt pecsenyék sülnek ropogósra. A kiadós ebédet pedig házi szörpökkel, habos sörrel, jó borral és finom vásári csemegékkel illik elnyomtatni. A vásári csárda működtetője a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetsége. 
Mesebarangolás A hagyományos kirakodóvásár első napján a Regös Egyesület és a Cimborák Bábszínház 9-13 éves gyerekeknek, élményszerű Mesebarangolást kínál. A vállalkozó kedvű gyerekek tízfős csapatokat alkotva játsszák végig az alkalomhoz illő Mátyás király és a székely ember leánya című mese stációit. A foglalkozás során egyéni és csapatépítő feladatok kapcsán a gyerekek bátorságát, ügyességét és kreativitását tesszük próbára. Az élményszerű barangolás személyiségfejlesztő hatása mellett a gyerekek képzelőerejét serkenti, a bátorságpróbák segítségével önbizalmuk fejlődik, együttműködési készségük javul.
Garasos játékok A vásárban néphagyományokból és népi játékokból ihletődött feladatok, foglalkozások és játékok várnak a kicsikre és nagyokra egyaránt. Alkalmuk lesz rongybabát vagy diópörgentyűt készíteni, fazekalni, bútorfestést gyakorolni, faragni, hímezni, ügyességi versenyekben részt venni, és próbára tenni tudásukat, rátermettségüket. A játékban jeleskedők vásári pénzt kapnak jutalmul, melyeket az 550 éve város Sepsiszentgyörgy rendezvénysorozathoz kapcsolódó nyereménytárgyakra és szolgáltatásokra válthatják át a vásári boltban.  
Tökfesztivál A kirakodóvásár színfoltja a már hagyományossá vált tökfesztivál, ahol fellelhető minden, ami a tökökhöz kapcsolódik. Kiállítják a legszebb és a legcsúnyább, a legkerekebb és a legesleg girbe-gurbább terményeket. A kiállítók kóstolóba hoznak tökkülönlegességeket, és megosztják a recepteket az érdeklődőkkel, majd elkezdődik a töklámpáskészítés. A vasárnap 10 és 18 óra közt zajló fesztivál szervezője a Gyermekek Palotája és a 14. Dr. Kováts Sándor cserkészcsapat. 
Muzsikusok
SÉGERCZ FERENC ÉS BARÁTAI – meghívott ANA-CRISTINA LEONTE (Bukarest)
Az erdélyi és a moldvai tájegységek zenéjét elegyítik dzsesszes elemekkel, ezáltal sajátos hangzást kölcsönözve zenéjüknek, folytatva korábbi zenekaruk (Fabatka, Égvilág) hasonló törekvéseit. A gyerekműsorukban ugyanezt a zenei világot közvetítik játékosan, a gyerekek számára is élvezhető formában, melyben fontos szerepe van Kovács Linda énekes-játékvezetőnek, akinek jó pedagógiai érzéke révén mindig sikerül alaposan megmozgatnia, bevonnia a játékba a gyerekeket. Az Ana-Cristina Leontéval való közreműködés gondolata először tavaly, a sepsiszentgyörgyi nyári dzsessz- és improvizációs táborban merült fel. A Bukarestben élő szucsávai fiatal, tehetséges énekesnő olyan zenészekkel dolgozott már együtt, mint Mircea Tiberian, Sorin Romanescu és Berti Barbera. Sepsiszentgyörgyi fellépésén mezőségi népdalokat szólaltat meg.
NIKOLA PAROV QUARTET ÉS HERCZKU ÁGNES 
NIKOLA PAROV QUARTET ÉS HERCZKU ÁGNES 
Ha a világzenei és ethno-contemporary műfaj kerül szóba, Nikola Parov neve megkerülhetetlen, hiszen sarokpillére ennek a szerteágazó, dinamikus zenei irányzatnak itthon és a világban egyaránt. A 80-as években a Zsarátnok, a 90-es években a Barbaro zenekar frontembere, valamint a Riverdance alapító tagjaként a világ minden szegletében otthagyta névjegyét. A NAPLEGENDA Táncprodukció zeneszerzőjeként elsőként döntötte le Magyarországon a több évtizedes, fullasztó "folklorisztikus" beidegződéseket, felcserélvén azokat egy nagyobb zenei látószögű, egyéni megközelítéssel. A 2000-es évek elejétől a magyar és a Kárpát-medence népdalvilágától megihletve, a legtehetségesebb itthoni énekesekkel (Herczku Ágnes, Szalóki Ági, Bognár Szilvi) készíti felvételeit, illetve koncertezik Magyarországon és külföldön.

Színpadon a Szászcsávási Zenekar Henning János felvétele

SZÁSZCSÁVÁSI ZENEKAR
Szászcsáváson, a 900 lélekszámú Kis-Küküllő menti faluban a vonószenekar alapvető felállása a hegedű-kontra-bőgő hármas. A hegedű a klasszikussal megegyező; a kontra az Erdélyben általános, egyenesre vágott pallójú a-d1-g hangolású brácsa, amelynek három húrja egyszerre szólal meg. A háromtagú alapfelállás kiegészülhet másik prímással és kontrással. A szászcsávási cigányzenészek több nemzedékre visszamenően a környék híres muzsikusai: bár a kórusnak nem tagjai, az énekeket ők is jól ismerik. A Szászcsávási zenekar magja a "Dumnezu" ragadványnévre hallgató Jámbor István prímás, testvére Csányi Mátyás "Mutis" bőgős és sógoruk, Mezei Ferenc "Csángáló", a kontrás által alkotott együttes. A szászcsávási zenészek repertoárja rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak, ahogy ezt tenni fogják Sepsiszentgyörgyön is.

FOLKER együttes
A Folker együttes tagjai – egyénenként és csapatban is – már több éve foglalkoznak a magyar néphagyományok ápolásával, népzenével, néptánccal, népdalénekléssel és gyerekoktatással, a gyermek- és felnőtt-táncházak működtetésével. Céljaik között szerepel a magyar népzenei és néptánckultúra megőrzése, ezen folklórkincs továbbadása, valamint megismertetése a hazai és határon túli közönséggel, közvéleménnyel. A Folker együttes 1991 őszétől különböző felállásokban folyamatosan tevékenykedik. Az évek során több ízben született együttműködés a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttessel és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttessel. Az együttes készített hanganyagot filmekhez és színházi előadásokhoz is.

MINESTRONE BAND
Az erdélyi, sepsiszentgyörgyi Minestrone Band (T.V.O. Tribute) 2010. szeptember végén alakult. Különlegessége az, hogy csak zöldségeket szólaltat meg úgy, hogy előtte a nagyközönség is figyelemmel kísérheti a "hangszerek" készítési munkafolyamatait.Egy fellépés során 15-20 kg zöldséget használnak fel, és minden korosztály szórakoztatónak tartja műsorukat. Az együttes nem kizárólag hivatásos zenészekből áll, tagjai között van diák, volt médiaszemélyiség, tanár és szakács is, aki a produkció után a hangszerekből minestrone-levest vagy lecsót tud készíteni.
ISTVÁN ILDIKÓ ÉS BARÁTAI
Erdélyi, de főleg székelyföldi magyar népdalokat és népzenét játszanak. Ebben a felállásban 2009-től lépnek fel különböző hazai és nemzetközi fesztiválokon, város- és falunapokon. Év közben népdalokat és népi táncokat oktatnak, táncházakat vezetnek, nyáron pedig néptánctáborokat tartanak. NEMEZ Magyar népzenei feldolgozásokat játszanak sajátos dzsessz, blues, funk stílusban. A zenekar 2007-ben alakult, azóta számos hazai és külföldi fesztiválon, város- és falunapon léptek fel, két albumuk jelent meg, Ötösfogat (2008) és Tudtam én... (2010) címmel.
BALOGH KÁLMÁN & CIMBALOM GIPSY BAND
BALOGH KÁLMÁN GIPSY CIMBALOM BAND
Balogh Kálmán sokirányú zenei érdeklődése hívta életre a Gipsy Cimbalom Band-et. Zenésztársai egytől egyig hangszerük mesterei, akik a legvirtuózabb szólókra is képesek. Ennek köszönhető, hogy bármilyen zenei ötletet könnyedén megvalósítanak. Többnyire közismert zenei témákból indulnak ki, a megközelítés azonban teljesen újszerű. A zenészek kezei alatt ezek a témák új életre kelnek, tele humorral, a műfajok, stílusok olyasfajta elegyítésével, ami mégsem okoz törést a zene egységében. Zenéjüket nyugodt szívvel nevezhetjük világzenének a szó szoros értelmében, hiszen repertoárjukban megfér egymás mellett a magyar autentikus népzene, csakúgy, mint a spanyol flamenco muzsika, vagy akár a különböző balkáni népzenék. A zenekari felállás sem a megszokott, hiszen a hagyományosnak mondható hegedű, cimbalom, nagybőgő összeállítást trombita és gitár egészíti ki. A zenekar lebilincselő színpadi játékából árad a muzsikálás öröme, amely a közönséget is magával ragadja.
HÁROMSZÉK, 2011. szeptember 24., szombat: A város ünnepe
Vásári muzsika, tiszta forrásból
Mintha egykori Szent György-napok tértek volna vissza e szeptember végi hétvégére, ahol vásár és zene a szentgyörgyiekről, a szentgyörgyieknek szólt, nem tízezreknek, "csupán" százaknak. S a muzsika is ekképpen találkozott az otthonosan álló, táncoló, vagy éppen szalmára heveredő közönséggel, személyre szabottan, szívet, lelket melengetően.
E találkozás azért is válhatott ennyire bensőségessé, mert a zenei produkciók műfajilag is abból a szellemi környezetből érkeztek, ahol a természetes paraszti intelligencia kifinomult alkotói vénával találkozott. Helyi és vendégmuzsikusok, akár a népzene autentikus közvetítését vállalták, akár annak mélyebb szövetét felhasználva, alkotói szabadsággal merítettek ebből a tiszta forrásból, megőrizve annak elsődleges, közösségformáló funkcióját. S a körülmények – a fel-felkapaszkodó szalmaillat, a színpad közelsége – mind a (zenei) találkozások személyességét erősítették, legyen szó Ségercz Feri és barátai megszokott, ám mindig meglepő produkcióiról (most épp bukaresti vendégénekesük volt az újdonság), Folkerék és István Ildikó elkötelezettségéről vagy éppen a szászcsávásiak vérbő népzenéjéről, Herczku Ágnes és a Nikola Parov Quartett világzenéjéről (igaz, utóbbiak esetében inkább világok zenéjéről lehetne beszélni, ahol a moldvai és balkáni ritmusok, a bolgár és a svéd zenei hagyaték úgy ötvöződik egy-egy nótában, mintha egyszerre, ugyanott születtek volna). S eme értéklajstromból nem maradtak ki a vasárnap esti produkciók sem, a Nemez zenekar egyedi "műfajkoktélja", illetve a budapesti cimbalomvirtuóz, Balogh Kálmán és cimbalombandájának zenei kalandozása sem. Igénnyel kiválasztott muzsikusok vendégeskedtek a szentgyörgyi őszi vásárban, hasonló színvonalra számítunk a jövőben is. 
HÁROMSZÉK, 2011. szeptember 26., hétfő: Közélet
Szerző: Ferencz Csaba

2011. október 6., csütörtök

FÁBRI ZOLTÁN filmjei a HUSZÁRIK és a KÖKÖSI filmklubbokban



Plakátterv: Daczó Enikő grafikus


Plakátterv: Sztáncsuj Sándor régész


A FEKETE LEVES KULTÚRÁVAL ÉDESíTVE



Nyári kultúrkert a múzeumban

A nyári uborkaszezon ellenére Sepsiszentgyörgyön hetente egy alkalommal, minden csütörtök este szabadtéri koncert, filmvetítés vagy éppen kortárs művészek videobemutatója várja az efféle események kedvelőit a Székely Nemzeti Múzeum kertjében.
A szervezők azt mondják, kultúrával édesítik a fekete levest, azaz, a kávéfőzés történetét bemutató kiállítást.
A múzeumkert Szent György-napi emlékezetes felavatása után vétek lett volna nem élni a tér kiváló adottságaival: ehhez kapóra jött a Székely Nemzeti Múzeumba érkező vándorkiállítás. A fekete leves – a kávéfőzés története című tárlathoz a júliusi nyitány után szabadtéri kávéházat pászítottak, amelybe kulturális rendezvényeket szerveznek – magyarázza Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező. Augusztusban és szep­temberben csütörtök esténként tartják a szabadtéri programokat, a kávézás kultuszát ismertető tárlatvezetés után koncert, filmvetítés és kortárs művészet várja az érdeklődőket. A kávéházi hangulat nagyon jó, a szabadtéri rendezvény vonzó, legyen szó akár koncertről, akár filmvetítésről, például a St. George Quintet dzsesszkoncertjére mintegy kétszázan voltak kíváncsiak.
A kétszáz nagyon szép szám, "abszolút siker" nyaralási idényben – jegyezte meg Lázár-Prezsmer Endre, akinek régi vágya nyári szabadtéri rendezvények szervezése, és erre most Vargha Mihály múzeumigazgató felkérése után adódott lehetőség.
Tegnapelőtt Rácz Beáta esti tárlatvezetését mintegy kéttucatnyian követték, a kávés, kultúrtörténeti barangoláson egyebek mellett elhangzott: a kínai, indiai kereslet növekedése miatt várhatóan a kávé ára is emelkedni fog, s a természetes koffein nem, viszont a szintetikus káros az emberi szervezetre. A minden kávékedvelő számára érdekes kalandozás után a Magma Video Night című rendezvény következett a múzeumkertben, a sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Mű­vészeti Kiállítótér gyűjteményében lévő videomunkákból vetítettek, tizennégy erdélyi, székelyföldi fiatal egy-két perces alkotásait.
Vetró Barnabás úgy fogalmaz, ez az est azért is különleges, mert olyan videókat mutattak be, amelyek ritkábban láthatóak, "jó kijönni egy picit a szabadba, ez egy lazább, közvetlenebb lehetőség vetítésre, beszélgetésre, ugyanakkor az is célunk, hogy a néző gondolkodjon el a látottakon". Kispál Attila szerint ez az esti bemutató azért is fontos, "mert úgy gondoljuk, a videoművészet második reneszánszát, fénykorát éli, nagyon sokan foglalkoznak ezzel, ezt a médiumot választják közlési formaként; nem narratív kisfilmekre kell gondolni, hanem olyan képi párosítások, olyan mozgó szituációk láthatóak, melyek a múzeum falára vetítve más értelmet nyernek. Nagyon sok az absztrakt elem, van aki a kép és a hang viszonyára figyel, más az idősíkokat tologatja, a művészek játszanak a lehetőségekkel". És az pedig már csak véletlen egybeesés, hogy ugyanaznap Prágában, egy kiállításon is vetítettek ezekből a munkákból.
Lázár-Prezsmer Endre szeptemberre erős befejezést ígér, de addig is lesz még néhány alkalom, amikor hétvége előtti esti kikapcsolódásként bizalommal ajánlható a múzeumkert. Jövő csütörtökön Orbán Ferenc, Kerezsi Csongor és Lőfi Gellért Cseh Tamás-emlékestje következik, két hét múlva a budapesti Kampec Dolores koncertjére várják a nézőket, a többi programot még nem véglegesítették.

HÁROMSZÉK, 2011. augusztus 13., szombat: Közélet, Szerző: Mózes László 
 Koncert a múzeumkertben      Albert Levente felvétele
Cseh Tamás sepsiszentgyörgyi újjászületése

Cseh Tamás (1943–2009) dalait játszani nem csupán talentum, hanem bátorság is kell. Nem kifejezetten azért, mert a néhai mester pótolhatatlan és utánozhatatlan, hanem azért is, mert Sepsiszentgyörgyön jól ismerik, többször is koncertezett, mi több, A telihold dalai című albumát itt is bemutatta 1997-ben, és jóbaráti szálak fűzték e város néhány lakójához. Rövid időre bár, de itthon volt e városban. 

Miként jól tudjuk, Cseh Tamás dalai – a szövegek írója (egyetlen album, a Mélyrepülés kivételével) Bereményi Géza – hiteles korlenyomatok, a hetvenes, nyolcvanas s valamelyest a kilencvenes években lélegezni próbáló emberre, annak élettöredékeire villantóak. Hasonlóan egy fekete-fehér filmmel betöltött fényképezőgéphez, rögzítették az akkori sors- és hangulatfoszlányokat, melyek azóta ugyan átalakultak, de lényegüket tekintve alig változtak. Így aztán Cseh Tamás művei továbbra is mának üzenő, hanggal és szöveggel vértezett fontos korlenyomatok, nem csak Budapesten, hanem Sepsi­szentgyörgyön is. És ezért is örülhetünk annak, hogy itteni fiatal és tehetséges muzsikusok, Orbán Ferencék – a trió másik két tagja Kerezsi Csongor és Lőfi Gellért – belevágták fejszéjüket egy jókora fába, s emlékezetes emlékestet szőttek Cseh Tamás egyedi, színes, "szokványostól távoli" szálaiból. "Egy sötét korban hirdetni a reményt, tükröt tartani a társadalomnak – Cseh Tamás muzsikálásának ez volt leginkább az értelme" – magyarázza a dalokat éneklő, gitáron játszó Orbán Ferenc. A Cseh Tamás-emlékestet harmadszor adták elő Szentgyörgyön, ezúttal szabadtéren, a múzeum varázslatos kultúrkertjében. Valójában ezt nem is tervezték be, a tavaly januári, Erdély több városát érintő koncertsorozat után Orbánék úgy gondolták, félreteszik a műsort, ám felkérésre most mégis elővették. Ha csak az elénekelt dalok refrénjeit s az elhangzott Cseh Tamás-vallomásokat tennénk szépen sorba, egymás mellé, úgy is beszédes szövegfüzér lenne, miközben egyértelmű, többről van itt szó. Mindenik eljátszott dal jól szól, némelyik kifejezetten jól (Fehér babák, Csönded vagyok, Budapest stb.), így hármuk produkciója több, mint figyelemre méltó, sajátos szentgyörgyi zenei színfolt. Bármennyire kritikusan viszonyulna az emlékesthez egy megrögzött Cseh Tamás-rajongó, nehéz fogást találni rajta. A népzenéből sokat és jó ízzel táplálkozó (de nem népzenész!) Orbán Ferenc – magát egyébként "zsigeri", saját dalait játszó, alkotó muzsikusnak nevezi – más hangszínnel, kicsit másként, de hitelesen továbbítja Cseh Tamás dalait, egyrészt, mert általa "megbecsültek", másrészt, mert közvetlen környezetéből, tanítványaitól tudja: ma is kérik, igénylik azokat. Orbán nosztalgikusnak érzi a dalokat, ugyanakkor úgy véli, továbbra is átértelmezhetőek, így időszerűek. Mert rólunk is szólnak. Két kedvence A jobbik részem és a Csönded vagyok, "félig viccesen mondva, bánom, hogy nem én írtam ezeket, annyira magaménak érzem". "Nekem nagy öröm – hangoztatja Orbán Ferenc –, hogy ilyen sokan együtt voltunk a múzeumkertben, és remélem, ezt Tamás fentről mosolyogva és jó érzéssel fogadta"... És az már ráadás – akárcsak a koncert végén a közönséggel együtt újraénekelt Tíz év múlva című, "mosókonyhából" felkapaszkodó dal –, hogy Cseh Tamás hódolói, akár e dal okán is, már most eltöprenghetnek, hogy tíz év múltán – "Magamat láttam tíz év múlva itt,/ hallottam ezt, a mostani dal hangjait,/ és attól féltem: nehogy majd ez legyen,/ csak tíz év múlva ne ez a dal legyen!" – éppen melyik dal és miért szól majd...  

HÁROMSZÉK, 2011. szeptember 7., szerda: Magazin, Szerző: Mózes László
 
Plakáttervek: Kusztos Attila grafikus 

Bezár a múzeumi kultúrkert
Csütörtök este Kertész János és (fiatal) barátai ütőhangszeres koncertjével ért véget a Fekete leves kultúrával édesítve című, két és fél hónapos rendezvénysorozat.
A Székely Nemzeti Múzeumban csütörtök esténként tartott szabadtéri koncertek, illetve az azokat megelőző tárlatvezetés (a kávéról s a kávéfőzésről szóló vándorkiállítást ismertették) heteken át jelentett színvonalas, újszerű kikapcsolódási lehetőséget az érdeklődőknek. Lázár-Prezsmer Endre művelődésszervező, a rendezvénysorozat mozgatóembere értékelésében úgy fogalmazott, a nyolc koncert, négy filmvetítés, egy kortárs művészeti videoest és egy ruhabemutató több mint ezer nézőt csábított a kultúrkertbe, ezt sikernek tartja. Megpróbáltunk különleges műfajokat felvonultatni, mind zenekarok, mind filmek tekintetében, a szabadtéri rendezvények olyanokat is vonzottak, akik más helyszínekre nem jöttek volna el, például családokat, akik kis gyermekekkel is kivonulhattak a különleges hangulatú múzeumkertbe – mondta, megjegyezve, számára az a legnagyobb elégtétel, hogy ilyen sokan eljöttek a rendezvényekre. 

HÁROMSZÉK, 2011. október 1., szombat: Közélet,
Szerző: Mózes László

CAFES AND CITIZENRY - THE ROMA ORIGINS



http://cafesandcitizenry.eu/index.php?modul=menupontok&kod=7183&nyelv=hun