HAGYOMÁNYOS KIRAKODÓVÁSÁR - 2011. szeptember 24-25.

Kirakodóvásár a hagyományőrzés jegyében 
Népi kézművesvásár Az ország minden sarkából érkező népi mesterek – fafaragók, szövőnők, bútorfestők, fazekasok, szűcsök, tímárok, kádárok, pogácsások stb. – kínálják cifra portékáikat a vásárban. Itt beszerezhető minden, ami a háztájon hiányzik: fajátékok és rongybabák, míves cserépedények, hímzett párnahajak, szerszámok, szépen szóló hangszerek, szőnyegek, merített papír, vásári csecsebecsék és megannyi más tetszetős portéka. A kézműves- vásárban lesz a helye a mesterség-bemutatóknak, ahol az érdeklődők is kipróbálhatják kézügyességüket, rátermettségüket. 
Terményvásár A kézművesek közt elvegyülve helybeli, környékbéli gazdák kínálják szebbnél szebb és ízletesebbnél ízletesebb árujukat. Olyan hagyományos termékek kerülnek a pultokra, mint a házias húskészítmények, befőttek, tejtermékek, metélt, vadhúsok, mézeskalács vagy házi csokoládé. Az eltevések időszakában nem hiányozhat a friss zöldség, a frissen sajtolt almalé. Aki nem töltötte fel éléskamráját, itt bizonyosan talál mindent, mi szem-szájnak ingere. A terményvásárt a Tega Rt. támogatja. 
Vásári csárda A vásárokban a megszokott pecsenye-, kürtőskalács- és lángossütés mellett különbnél különb ínyencfalatokat szolgálnak fel a vásári csárdában. A város legrátermettebb szakácsai és kuktái vigyázzák a kondérokat, s titkos receptek szerint elfelejtett ízeket varázsolnak terítékre. Meg lehet kóstolni a túrós csuszát, a káposztalékását, de lesz kemencés csülök hamuban sült pogácsával és töltött káposzta is. Óriásüstökben rotyog a babgulyás és a pörkölt, a tűz fölött meg pácolt pecsenyék sülnek ropogósra. A kiadós ebédet pedig házi szörpökkel, habos sörrel, jó borral és finom vásári csemegékkel illik elnyomtatni. A vásári csárda működtetője a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetsége. 
Mesebarangolás A hagyományos kirakodóvásár első napján a Regös Egyesület és a Cimborák Bábszínház 9-13 éves gyerekeknek, élményszerű Mesebarangolást kínál. A vállalkozó kedvű gyerekek tízfős csapatokat alkotva játsszák végig az alkalomhoz illő Mátyás király és a székely ember leánya című mese stációit. A foglalkozás során egyéni és csapatépítő feladatok kapcsán a gyerekek bátorságát, ügyességét és kreativitását tesszük próbára. Az élményszerű barangolás személyiségfejlesztő hatása mellett a gyerekek képzelőerejét serkenti, a bátorságpróbák segítségével önbizalmuk fejlődik, együttműködési készségük javul.

Garasos játékok A vásárban néphagyományokból és népi játékokból ihletődött feladatok, foglalkozások és játékok várnak a kicsikre és nagyokra egyaránt. Alkalmuk lesz rongybabát vagy diópörgentyűt készíteni, fazekalni, bútorfestést gyakorolni, faragni, hímezni, ügyességi versenyekben részt venni, és próbára tenni tudásukat, rátermettségüket. A játékban jeleskedők vásári pénzt kapnak jutalmul, melyeket az 550 éve város Sepsiszentgyörgy rendezvénysorozathoz kapcsolódó nyereménytárgyakra és szolgáltatásokra válthatják át a vásári boltban.  
Tökfesztivál A kirakodóvásár színfoltja a már hagyományossá vált tökfesztivál, ahol fellelhető minden, ami a tökökhöz kapcsolódik. Kiállítják a legszebb és a legcsúnyább, a legkerekebb és a legesleg girbe-gurbább terményeket. A kiállítók kóstolóba hoznak tökkülönlegességeket, és megosztják a recepteket az érdeklődőkkel, majd elkezdődik a töklámpáskészítés. A vasárnap 10 és 18 óra közt zajló fesztivál szervezője a Gyermekek Palotája és a 14. Dr. Kováts Sándor cserkészcsapat. 
Muzsikusok
SÉGERCZ FERENC ÉS BARÁTAI – meghívott ANA-CRISTINA LEONTE (Bukarest)

Az erdélyi és a moldvai tájegységek zenéjét elegyítik dzsesszes elemekkel, ezáltal sajátos hangzást kölcsönözve zenéjüknek, folytatva korábbi zenekaruk (Fabatka, Égvilág) hasonló törekvéseit. A gyerekműsorukban ugyanezt a zenei világot közvetítik játékosan, a gyerekek számára is élvezhető formában, melyben fontos szerepe van Kovács Linda énekes-játékvezetőnek, akinek jó pedagógiai érzéke révén mindig sikerül alaposan megmozgatnia, bevonnia a játékba a gyerekeket. Az Ana-Cristina Leontéval való közreműködés gondolata először tavaly, a sepsiszentgyörgyi nyári dzsessz- és improvizációs táborban merült fel. A Bukarestben élő szucsávai fiatal, tehetséges énekesnő olyan zenészekkel dolgozott már együtt, mint Mircea Tiberian, Sorin Romanescu és Berti Barbera. Sepsiszentgyörgyi fellépésén mezőségi népdalokat szólaltat meg.

 
NIKOLA PAROV QUARTET ÉS HERCZKU ÁGNES 

Ha a világzenei és ethno-contemporary műfaj kerül szóba, Nikola Parov neve megkerülhetetlen, hiszen sarokpillére ennek a szerteágazó, dinamikus zenei irányzatnak itthon és a világban egyaránt. A 80-as években a Zsarátnok, a 90-es években a Barbaro zenekar frontembere, valamint a Riverdance alapító tagjaként a világ minden szegletében otthagyta névjegyét. A NAPLEGENDA Táncprodukció zeneszerzőjeként elsőként döntötte le Magyarországon a több évtizedes, fullasztó "folklorisztikus" beidegződéseket, felcserélvén azokat egy nagyobb zenei látószögű, egyéni megközelítéssel. A 2000-es évek elejétől a magyar és a Kárpát-medence népdalvilágától megihletve, a legtehetségesebb itthoni énekesekkel (Herczku Ágnes, Szalóki Ági, Bognár Szilvi) készíti felvételeit, illetve koncertezik Magyarországon és külföldön.

SZÁSZCSÁVÁSI ZENEKAR

Szászcsáváson, a 900 lélekszámú Kis-Küküllő menti faluban a vonószenekar alapvető felállása a hegedű-kontra-bőgő hármas. A hegedű a klasszikussal megegyező; a kontra az Erdélyben általános, egyenesre vágott pallójú a-d1-g hangolású brácsa, amelynek három húrja egyszerre szólal meg. A háromtagú alapfelállás kiegészülhet másik prímással és kontrással. A szászcsávási cigányzenészek több nemzedékre visszamenően a környék híres muzsikusai: bár a kórusnak nem tagjai, az énekeket ők is jól ismerik. A Szászcsávási zenekar magja a "Dumnezu" ragadványnévre hallgató Jámbor István prímás, testvére Csányi Mátyás "Mutis" bőgős és sógoruk, Mezei Ferenc "Csángáló", a kontrás által alkotott együttes. A szászcsávási zenészek repertoárja rendkívül széles. Ennek egyik oka, hogy magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt muzsikálnak, ahogy ezt tenni fogják Sepsiszentgyörgyön is.

FOLKER együttes
A Folker együttes tagjai – egyénenként és csapatban is – már több éve foglalkoznak a magyar néphagyományok ápolásával, népzenével, néptánccal, népdalénekléssel és gyerekoktatással, a gyermek- és felnőtt-táncházak működtetésével. Céljaik között szerepel a magyar népzenei és néptánckultúra megőrzése, ezen folklórkincs továbbadása, valamint megismertetése a hazai és határon túli közönséggel, közvéleménnyel. A Folker együttes 1991 őszétől különböző felállásokban folyamatosan tevékenykedik. Az évek során több ízben született együttműködés a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttessel és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttessel. Az együttes készített hanganyagot filmekhez és színházi előadásokhoz is.

MINESTRONE BAND

Az erdélyi, sepsiszentgyörgyi Minestrone Band (T.V.O. Tribute) 2010. szeptember végén alakult. Különlegessége az, hogy csak zöldségeket szólaltat meg úgy, hogy előtte a nagyközönség is figyelemmel kísérheti a "hangszerek" készítési munkafolyamatait.Egy fellépés során 15-20 kg zöldséget használnak fel, és minden korosztály szórakoztatónak tartja műsorukat. Az együttes nem kizárólag hivatásos zenészekből áll, tagjai között van diák, volt médiaszemélyiség, tanár és szakács is, aki a produkció után a hangszerekből minestrone-levest vagy lecsót tud készíteni.

ISTVÁN ILDIKÓ ÉS BARÁTAI
Erdélyi, de főleg székelyföldi magyar népdalokat és népzenét játszanak. Ebben a felállásban 2009-től lépnek fel különböző hazai és nemzetközi fesztiválokon, város- és falunapokon. Év közben népdalokat és népi táncokat oktatnak, táncházakat vezetnek, nyáron pedig néptánctáborokat tartanak. NEMEZ Magyar népzenei feldolgozásokat játszanak sajátos dzsessz, blues, funk stílusban. A zenekar 2007-ben alakult, azóta számos hazai és külföldi fesztiválon, város- és falunapon léptek fel, két albumuk jelent meg, Ötösfogat (2008) és Tudtam én... (2010) címmel.

BALOGH KÁLMÁN GIPSY CIMBALOM BAND
Balogh Kálmán sokirányú zenei érdeklődése hívta életre a Gipsy Cimbalom Band-et. Zenésztársai egytől egyig hangszerük mesterei, akik a legvirtuózabb szólókra is képesek. Ennek köszönhető, hogy bármilyen zenei ötletet könnyedén megvalósítanak. Többnyire közismert zenei témákból indulnak ki, a megközelítés azonban teljesen újszerű. A zenészek kezei alatt ezek a témák új életre kelnek, tele humorral, a műfajok, stílusok olyasfajta elegyítésével, ami mégsem okoz törést a zene egységében. Zenéjüket nyugodt szívvel nevezhetjük világzenének a szó szoros értelmében, hiszen repertoárjukban megfér egymás mellett a magyar autentikus népzene, csakúgy, mint a spanyol flamenco muzsika, vagy akár a különböző balkáni népzenék. A zenekari felállás sem a megszokott, hiszen a hagyományosnak mondható hegedű, cimbalom, nagybőgő összeállítást trombita és gitár egészíti ki. A zenekar lebilincselő színpadi játékából árad a muzsikálás öröme, amely a közönséget is magával ragadja.
HÁROMSZÉK, 2011. szeptember 24., szombat: A város ünnepe

Vásári muzsika, tiszta forrásból

Mintha egykori Szent György-napok tértek volna vissza e szeptember végi hétvégére, ahol vásár és zene a szentgyörgyiekről, a szentgyörgyieknek szólt, nem tízezreknek, "csupán" százaknak. S a muzsika is ekképpen találkozott az otthonosan álló, táncoló, vagy éppen szalmára heveredő közönséggel, személyre szabottan, szívet, lelket melengetően.
E találkozás azért is válhatott ennyire bensőségessé, mert a zenei produkciók műfajilag is abból a szellemi környezetből érkeztek, ahol a természetes paraszti intelligencia kifinomult alkotói vénával találkozott. Helyi és vendégmuzsikusok, akár a népzene autentikus közvetítését vállalták, akár annak mélyebb szövetét felhasználva, alkotói szabadsággal merítettek ebből a tiszta forrásból, megőrizve annak elsődleges, közösségformáló funkcióját. S a körülmények – a fel-felkapaszkodó szalmaillat, a színpad közelsége – mind a (zenei) találkozások személyességét erősítették, legyen szó Ségercz Feri és barátai megszokott, ám mindig meglepő produkcióiról (most épp bukaresti vendégénekesük volt az újdonság), Folkerék és István Ildikó elkötelezettségéről vagy éppen a szászcsávásiak vérbő népzenéjéről, Herczku Ágnes és a Nikola Parov Quartett világzenéjéről (igaz, utóbbiak esetében inkább világok zenéjéről lehetne beszélni, ahol a moldvai és balkáni ritmusok, a bolgár és a svéd zenei hagyaték úgy ötvöződik egy-egy nótában, mintha egyszerre, ugyanott születtek volna). S eme értéklajstromból nem maradtak ki a vasárnap esti produkciók sem, a Nemez zenekar egyedi "műfajkoktélja", illetve a budapesti cimbalomvirtuóz, Balogh Kálmán és cimbalombandájának zenei kalandozása sem. Igénnyel kiválasztott muzsikusok vendégeskedtek a szentgyörgyi őszi vásárban, hasonló színvonalra számítunk a jövőben is. 
HÁROMSZÉK, 2011. szeptember 26., hétfő: Közélet
Szerző: Ferencz Csaba